2022. januártól már nem 6 hónapig, hanem 12 hónapig bizonyít a cég vita esetén
2022. január 1-től Magyarországon is hatályba lép a szavatossági jog módosítása: az EU teljes területén egységesen két éves kellékszavatossági időszakon belül immár nem 6 hónapig, hanem 12 hónapig kell vélelmezni, hogy a vásárlás után felismert hibát nem a fogyasztó használata okozta. A változás a fogyasztóknak nagyon előnyös, a jellemzően olcsóbb és jótállásra nem kötelezett termékeket árusító kiskereskedőknek érdemes új büdzsét készíteni reklamációkezelés terén.
Jótállás és szavatosság
Mivel sokaknak nem tiszta, fontos leírni, hogy mi a jótállás és a szavatosság között a különbség, illetve azt is, hogy Magyarországon a „garancia” nem jogi fogalom, amit az alatt értünk, azt jótállásnak és szavatosságnak keresztelték el a jogalkotók. Az alapvető különbség a két fogalom között az, hogy míg a jótállásra kötelezett vagy azt vállaló (kereskedő) az eladott tárgy esetében a jótállás teljes ideje alatt vagy javít, cserél, visszafizeti a vételárat ha a termék meghibásodott, vagy bebizonyítja, hogy a hiba a fogyasztónak történő átadás után keletkezett. Ezzel szemben a szavatosság alapvetően arról szól, hogy ha meghibásodik a termék, a vevőnek kell bebizonyítania, hogy a hiba már az eladáskor benne volt a termékben.
Szavatosság az EU területén
Az EU rendszerében a szavatosság az az alapvető jog, melyet minden termékre egységesen biztosít, és évtizedek óta kötelező minden új termékre, minden fogyasztói szerződés esetében 2 év szavatosságot biztosítani, míg használt termékek esetében 1 évig tart ez az időszak. Fontosnak tartották ugyanakkor, hogy legyen egy olyan időszak, melyen belül ha a termék meghibásodik, ne kényszeríthesse az eladó a fogyasztót arra, hogy neki kelljen szakértőhöz rohangálnia. Ez az időszak a legtöbb tagállamban 6 hónap volt, azaz azt mondta ki a jogszabály, hogy a 2 éves szavatossági idő első hat hónapjában vélelmezni kell, hogy ha a termék meghibásodik, akkor az a hiba vélhetően gyártási eredetre vezethető vissza. Ha az eladó/gyártó be szeretné bizonyítani, hogy a hibát a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata okozta, van rá lehetősége, de bizonyítás, indoklás nélkül nem utasíthatja el a fogyasztó igényét.
AZ EU most változtatott, és ez a fogyasztók szerencséjére hamar megjelent a hazai szabályozásban: 2022-től már nem 6 hónapig, hanem 12 hónapig, azaz 1 évig kell vélelmezni azt, hogy a fogyasztó által észlelt hiba már az eladáskor benne volt a termékben. Ezt követően a kereskedőnek immár egy évig kell bizonyítania, ha el akarja utasítani a fogyasztói reklamációt. A fogyasztó számára ugyanakkor meghosszabbodik az az időszak, ameddig nyugodtan használhat egy terméket: egy éven belüli javítás vagy csereigényét ellenbizonyítás nélkül nem utasíthatja el a kereskedő.
Hungarikum a kötelező jótállás
AZ EU fogyasztóvédelmi rendszerében a jótállás nem kapott különösebb szerepet, a tagállamokban a szavatosság kötelezően előírt, míg a jótállást a gyártó, vagy a kereskedő biztosítja a vásárlóknak – ha akarja. A magyar rendszer ebben jelentősen eltér az EU többi tagállamától, nálunk van kötelező jótállás, mely a fentiek alapján sokkal erősebben védi a fogyasztót, mint a szavatosság. Igaz, hogy ez a jog csak értéksávosan használható fel (eleve csak 10.000 Ft értéket elérő termékek esetében) és csak a kormányrendeletben meghatározott termékekre, termékcsoportokra igaz (gépek, szemüvegek, bútorok, járművek, kerti játékok, sporteszközök, nyílászárók stb.). A magyar kormány éppen 2021-től szigorította a jótállás szabályait, januártól már nem csak egy éves jótállást kell biztosítani a rendeletben felsorolt termékekre, 100.000 Ft-ot elérő érték esetén 2 év, 250.000 Ft-ot elérő bruttó ár esetén 3 év jótállást ír elő a jogszabály, ha a vásárló fogyasztónak minősül.
Milyen termékek esetében van változás?
Az új rendelkezés így elsősorban azokat a termékeket érinti, melyek vásárlási értéke 10.000 Ft alatt van, illetve azokat, amelyek nem tartoznak a kötelező jótállás hatálya alá. Ilyenek a ruhaneműk, játékok, lakberendezési tárgyak a bútorok és matracok kivételével, a gépnek nem minősülő háztartási és barkácseszközök (lapátok, csavarhúzók, kanalak, tányérok, stb.).
A változtatás így az olcsóbb, jellemzően ritkábban elromló termékekre, illetve a ruhaneműre (különösen az igen sokat reklamált cipőkre) és a játékokra lesz kiemelt hatással. Mivel eddig a cégek túlnyomó többsége megoldotta a 6 hónapon belüli bizonyítás kérdését (szerzett szakértőt, szakvéleményt annak bizonyítására, hogy a termék hibája gyártási eredetű, vagy nem), vélhetően az erre fordítandó költségeik meg fognak duplázódni. A korábbi céges gyakorlat jellemzően az volt, hogy 6 hónapon belül reklamált termék esetében vagy javították, cserélték a terméket, vagy ha ezek nem hoztak megoldást akkor visszafizették a vételárat. Ha a termék meghibásodását a fogyasztó 6 hónapon túl jelentette be, akkor elutasították a megkeresést, megvárva, hogy a fogyasztó tud-e szakvéleményt szerezni a hiba gyártási eredetére vonatkozóan. Ha tudott, a többség korrektül eljárva javította, cserélte a terméket, vagy visszafizette a vételárat.
Használt termékek
Kevesebben tudják, de az EU szavatossági joga a fogyasztókat használt termékek esetében is védi. A szabályozás eddig az volt, hogy az egy éves szavatossági idő használt termékekre is kötelező volt, ezen belül 6 hónapig ugyanúgy fennállt a vélelem, hogy ha meghibásodik, a hiba eredetét az eladónak kell bebizonyítania. Ez nyilván a használt gépjárművek, és a használt telefonok, számítógépek piacán volt izgalmas kérdés. 2022. januártól a kereskedőknek fel kell készülniük arra, hogy a 6 hónapos vélelem itt is 12 hónaposra változik, azaz az egy éves használt termékekre vonatkozó kellékszavatossági időben az eladónak kell bebizonyítani a hiba eredetét, ha nem akarnak javítani, cserélni, vagy visszafizetni a vételárat.
A használt termékek terén eddig is igen magas volt a tudatlanság a kereskedők jelentős része esetében. Használt telefonos és számítógépes cégek jelentős része zárta ki, hogy neki bármilyen felelősséget is vállalnia kellene egy eladott használt telefon vagy laptop után, holott ez már eddig sem így volt. A fogyasztóvédelmi szabályrendszerben megtévesztésnek, azaz súlyos jogsértésnek minősül, ha a fogyasztót nem tájékoztatják a jogszabályban foglalt jogairól, pláne, ha azzal ellentétes információt kap (nincsen, vagy csak 1-2 hónap a jótállás, szavatosság).
Önkéntes jótállás terén is rend lesz
A változások egyik további fontos eleme, hogy rendet kell tenni a gyártók, forgalmazók által önként biztosított jótállás terén is. Az autókereskedők például többnyire idén sem a jogszabályban kötelezően előírt 3, hanem 4, 5, vagy akár 7 éves jótállást biztosítanak új gépjárműveikre. Eddig csak az igazán korrektül és tudatosan eljáró autókereskedők vagy márkák adtak át jótállási jegyet az önkéntesen adott jótállás kapcsán, januártól ezt már mindenkinek kötelező lesz megtennie.
Ez azért fontos a fogyasztónak, hogy megszűnjön az a jelenség, amit a szakértők „marketing-jótállás” néven ismernek. A gépet, berendezést magas jótállási idővel értékesítik, a reklámban jól látható helyen az 5, 10 vagy 25 év, majd amikor a fogyasztó érvényesíteni szeretné a jogát, nincsen amire hivatkozzon: a jótállásról sem szerződés, sem jótállási jegy nem rendelkezik, csak a termék csomagolásán, vagy a reklámanyagban szerepelt.
2022 januárjától az a kereskedő, aki önkéntes jótállással értékesít terméket, köteles az értékesítéskor átadni a fogyasztónak a magyar nyelven írott jótállási nyilatkozatot (jótállási jegyet), melynek tartalmi elemei is kötöttek. Fontos, hogy fogyasztói szerződés esetén az önkéntesen vállalt jótállás feltételei nem lehetnek alacsonyabb szintűek, mint a jogszabályban rögzített jótállás vagy szavatosság feltételei.
Amit a vállalkozásoknak tenniük kell
A gyártók is, illetve a kereskedők is kötelesek 2022. január elsejére módosítani online tájékoztatóikat (ÁSZF, jótállási, szavatossági tájékoztató), melyek alapján a webshopokban tájékozódnak a fogyasztók. A fogyasztói szerződésekről szóló kormányrendelet alapján az üzletekben is kötelező az előzetes tájékoztatás jótállás, szavatosság, vagy akár a panaszkezelés kapcsán. Ha eddig nem rendelkeztek ilyen tájékoztatóval, akkor azt most meg kell alkotni, ha rendelkeztek, akkor azokat módosítani kell az új jogszabálynak megfelelően.
Ahol önkéntes jótállást biztosítanak, és eddig nem adtak át jótállási jegyet, tájékoztatót, ott készíteni kell, ahol volt eddig is, ott tartalmilag kell ellenőrizni, hogy minden megfelelő tartalmú-e.
Fontos figyelmet fordítani az üzletben dolgozó alkalmazottak tájékoztatására: sokaknak még a 2003 óta fennálló 2 éves szavatossági szabályozás sem tiszta, de a 6 hónap 12 hónapra nyúlásáról biztosan nem árt képzéssel, tájékoztató anyagokkal segíteni az eladókat. A fogyasztóvédelmi szabályok szerint a képzetlenség vagy tájékozatlanság okán a fogyasztónak átadott hibás információ megtévesztésnek számít, melyet a hatóság gyakran szankcionál.
A CP Contact Kft. képzésekkel, tanácsadással segíti üzleti partnereit, amennyiben kérdése van, érdekelné, hogy miben segíthetünk, keressen elérhetőségeinken!