Telefonszám: +36 20 506 0305

©2019 by CP Contact Kft.

Adatkezelési tájékoztató

JÓTÁLLÁS


KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS

Magyarországon az üzletek polcain kapható új termékekre két év termékszavatosság jár. Ez azt jelenti, hogy 24 hónapig adnak esélyt a jogszabályok annak, hogy olyan minőségi probléma derül ki a termékről, ami gyártási hibára vezethető vissza. Így akár egy másfél éve vásárolt 500 forintos zoknival is felkeresheti a vásárló az üzletet, és minőségi kifogást terjeszthet elő, amit a kereskedőnek jegyzőkönyvbe kell vennie[CC1] , és valamilyen módon kezelnie kell a helyzetet. Nem mindegy azonban, hogy a lyukas zoknival mikor bukkan fel a fogyasztó. A vásárlás időpontjától számított fél éven belül ugyanis az üzletnek kell bizonyítania, hogy a lyuk nem gyártási hiba miatt, hanem a hordástól keletkezett, a 6. hónap és a 24. hónap között azonban már a vásárlónak kell valamilyen bizonyítékot felmutatnia a saját igaza mellett, amennyiben a kereskedő úgy látja, a hiba nem gyártási eredetű.

A szavatosság gyakorlatilag alapjog – de ezen felül egyes termékekre még többletjogot, kötelező jótállást is biztosítanak a jogszabályok. Egészen pontosan a 151/2013-mas kormányrendelet mondja ki, hogy a mellékletében meghatározott termékkörökre a kereskedőknek a két év szavatosságon felül egy év jótállást kell biztosítaniuk. A kötelező jótállás 12 hónapja alatt végig az üzletnek kell bizonyítania, hogy a hiba a termék átadása után keletkezett. A mellékletben szereplő 29 termékkörbe tartozó árutömeg esetében tehát a kereskedőknek nem csak 6 hónapig kell viselniük a bizonyítás terhét – mint az általánosan érvényes szavatosságnál – hanem 12 hónapig. Ráadásul kötelező jótállási jegyet kiállítaniuk, és átadni a vásárlóknak.

Jogosan merül fel a kérdés: milyen logika mentén dönthetjük el, hogy a termékkínálatunkból mely termékekre kell kötelező jótállást adnunk? Honnan tudhatjuk, hogy a 11 000 forintos karórához jár a vásárlónak a jótállási jegy, a 11 000 forintos cipőhöz meg nem? A rossz hír az, hogy nincsen aranyszabály, nem ússzuk meg, hogy átolvassuk a rendeletet, vagy legalább annak mellékletét. Ebben segíthet a Panaszkezelő.hu használata is, ahol a termék reklamációs jegyzőkönyvének a felvétele alatt is lehetőségünk van ellenőrizni, hogy az adott jószág jótállásra kötelezett-e, vagy sem. Annyit azért általánosságban el lehet mondani, hogy a 29 termékkör többsége 10 000 forint eladási ár fölötti tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik, jellemzően gépekre, járművekre, bútorokra. Az azért sejthető, hogy a 100ezer forintos kanapéra vagy a 80ezres telefonra jár a kötelező jótállás, de azt már nem biztos, hogy minden kereskedő tudja, hogy a 10 000 forintnál drágább izzók, sporteszközök, szemüvegek is ebbe a kategóriába esnek. Sőt, ha végigrágjuk magunkat a mellékleten, olyan furcsaságokkal is találkozhatunk, mint a „nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett”. A személyes ellenőrzésen túl sokat segíthet, ha hatékony fogyasztóvédelmi oktatáson  pontosíthatjuk a tudásunkat.

Böngészd végig a mellékletet alább – vásárlóként és kereskedőként is megéri!

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez * 

1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;

2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;

3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;

4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;

5. motoros kézi szerszámok 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;

6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000 Ft eladási ár felett;

7. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;

8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;

9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett;

10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;

11. gyermekmegfigyelő berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;

12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra 10 000 Ft eladási ár felett;

13. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás;

14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft eladási ár felett;

15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;

16. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék; műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;

17. információtechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;

18. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;

19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;

20. optikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;

21. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett;

24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett;

25. lőfegyverek 10 000 Ft eladási ár felett;

26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett;

27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;

28. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett;

29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett.

 [CC1]erre is tegyünk külön linket

 [CC2]beszúrtam egy cpc-s linket

 

ÖNKÉNTES JÓTÁLLÁS

Jótállásból alapvetően kétfajta van: amire jogszabály kötelez, és amit önként vállal a gyártó. Kötelező jótállást kell biztosítani a tartós fogyasztási cikkekre (1 év), a lakásokra (3, 5 és 10 év), valamint a húszezer forintnál drágább anyag és munkaköltségű szervizre (6 hónap). Önkéntes jótállást akkor szokott vállalni a gyártó, ha ezzel is ki akarja emelni: az általa gyártott telefon, autó, matrac annyira jó minőségű, hogy 1 évnél jóval több ideig feljogosítja a vásárlót, hogy a gyártási eredetű hibákkal kapcsolatosan reklamáljon, és intézkedést várjon el az értékesítőtől. Szívesebben vásárlunk drágább terméket, ha megígérik, hogy minőségi kifogásainkkal tovább fognak komolyan foglalkozni, vagy ha úgy véljük, hogy ezzel komoly szervizköltséget spórolhatunk meg. A szavatosság ugyan 2 évig védi a vásárlót, ám mint korábbi cikkünkben is írtuk, ebben az esetben 6 hónap után már a vásárló bizonyítja a hiba eredetét, míg jótállás esetén mindig a kereskedő bizonyít.

Kereskedőként három dologra kell nagyon odafigyelnünk az önkéntes jótállás kapcsán.

  1. A jótállás és szavatosság kapcsán az egyik legfontosabb dolog a bizonyítási teher. Az önkéntes jótállás kapcsán ez nem kérdés: ilyenkor végig a gyártónak kell bizonyítania. A bizonyítás tárgya pedig az, hogy a hiba az átadás előtt vagy után keletkezett. Szavatosság esetén annyiban is kevesebb a fogyasztó joga, hogy ott nem a hiba keletkezésének ideje, hanem a hiba gyártási eredete a bizonyítás tárgya.

  2. Az önkéntes jótállás ideje alatt nem kötelező ugyanazokat a feltételeket biztosítani, mint a kötelező jótállás 1 éve alatt (pl. nem kötelező jótállási jegyet adni), de ha a 2., 3. vagy akár 15. évre mást ígérünk a fogyasztóknak, akkor arról tájékoztatni kell őket valamilyen formában, hogy ne legyenek illúzióik. Ilyenkor szoktak előkerülni például az „1+2 éves jótállás”-szerű megfogalmazások a reklámokban, hogy már jó előre azt sugallják: a második periódus valami más lesz.

  3. Mi van akkor, ha a kötelező és az önkéntes jótállás is „érvényben van” és probléma adódik a termékkel? Akármilyen feltételeket is szabtunk az önkéntes jótállásban, a kötelező jótállás ideje alatt a jogszabályban garantált fogyasztói jogokat semmi nem írhatja felül. Ha nem indul a 11 hónapja vett „1 év vagy százezer kilométeres” jótállással eladott autó, és a hiba gyártási okokra vezethető vissza, akkor is érvényes rá a kötelező jótállás, ha 300 000 kilométert futott. Ellenben, ha a 25. hónapban kopogtatna a vevő ugyanazzal a hibával, ugyanazzal az autóval, már csak a saját költségén tudná megjavíttatni, hisz az önkéntes jótállás csak 100 000 kilométerig érvényes, a kötelező jótállás pedig a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti.