top of page
  • Siklósi Máté

Zsugorinfláció mérlegen - jogsértő egyre kisebb csomagban eladni a termékeket?

Rendszerint előkerül a kérdés, hogy amennyiben egy (jellemzően) élelmiszer-gyártó cég a megszokotthoz képest kisebb csomagolásban dobja piacra a termékét, az a fogyasztókat megtévesztő jogsértő gyakorlat, vagy egy teljesen természetes eljárás? Előre el kell áruljuk, a kérdést feldobó fogyasztók jelentős része jogsértőnek és felháborítónak tartja, ha a megszokott tejtermék, csokoládé egyre kisebb lesz, ugyanazért vagy magasabb árért.




Mivel nem hétköznapi kifejezés - de nekem nagyon tetszik - igyekeztem meghatározást találni a zsugorinfláció szó értelmére (bár rendkívül sok magyarázat azért úgy gondolom, nincsen rá).


Az Euronews 2022 nyári cikke alapján ez a meghatározás került a honlapra, ami azt gondolom, hogy összefoglalja a tartalmat:


Zsugorinfláció (shrinkflation) Az úgynevezett "zsugorodás, zsugorinfláció" klasszikus esete, amikor egy termék térfogata vagy mérete zsugorodik. Kissé alattomos megoldásnak tekinthető, mivel a fogyasztók kevésbé valószínű, hogy megmérik a terméket, és észreveszik a különbséget az áremelkedéshez képest.


Az Euronows példaként hozza, amikor a Toblerone 2016-ban kicsit másképp kezdett el kinézni és már nem az Alpokra (sic!) hasonlított, a háromszögek közötti rések kiszélesedtek. Miközben a csokoládé ára nem emelkedett, a 170 grammos nettó tömege 150 grammra csökkent.


2023 év elejére egyértelművé vált ez a jelenség annak is, aki amúgy nem figyelt ezekre a folyamatokra. Kisebb csokoládék, "slankított" vaj, zsugorodó bödönnyi tejföl, egyre apróbb yoghurt. A fogyasztói felháborodás pattanásig feszült, de vajon jogszabálysértő is ez a tevékenység, vagy csak sérti a fogyasztók vagyoni érdekeit?


TISZTESSÉGTELEN?

Azt, hogy egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen-e, a 2008. évi XLVII. Tv. alapján eljárva dönthetik el az erre feljogosított hatóságok (ebben a kérdésben a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egységei, illetve a GVH). Eljárásukban az alábbi logikát követve állapítják meg, hogy jogszabálysértéssel állnak-e szemben:



Vagyis ahhoz, hogy egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen legyen, egyszerre kell teljesülnie a fenti 3 színes körbe csoportosított elvárásnak. Vizsgáljuk meg egy egyszerű logikával, hogy a zsugorinfláció alkalmazása sérti-e a jogszabályt a fenti egyszerűsített logika alapján.


Szakmai gondosság követelményének nevezzük azt, amikor a jogszabály elvárja a cégektől, hogy ésszerűen elvárható szakismerettel, illetve jóhiszeműen és tisztességesen járjanak el a gyakorlataik kialakításakor. Ahhoz, hogy lássuk, tisztességesen és kellő szakismerettel járnak-e el a "zsugorinflációt" gerjesztő cégek, meg kell vizsgálnunk, hogy az élelmiszerek (vagy más termékek) gyártói szabadon határozhatják-e meg a csomagolás méretét. Mivel az élelmiszerek többsége esetén nem ismerünk előírást a csomagolások méretére, így kijelenthető, hogy a csomagolás méretének meghatározása a gyártó diszkrecionális jogkörét képezi.




Ennek alapján kimondhatjuk, hogy amikor egy évekig 250g kiszerelésben vajat gyártó cég változtat, és 200g-os kiszerelésben készíti már el a termékeit, akkor önmagában ezzel nem sért jogszabályt. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a fogyasztókat más jogszabályok védik azzal, hogy egy élelmiszer esetében annak értékesítésekor fel kell tüntetni a terméken, vagy ahhoz közvetlenül rendelten a termék tömegét (nettó tömeg, lecsöpögtetéssel nyert nettó tömeg), illetve az árát, egységárát is.


Vagyis a tudatosan eljáró fogyasztónak nem egyszerűen annyi a dolga, hogy a megszokott terméket leveszi a polcról, és otthon nagyot csalódik a konyhai mérleg használatakor, az igen terjedelmes tájékoztatásnak köszönhetően viszonylag nagy méretben olvashatja el a termék nettó tömegét az élelmiszerek csomagolásán.


Az árakat és az egységárakat pedig jellemzően már a termék kézbe vétele előtt láthatjuk a polccímkéken, ahol leolvasható, hogy az adott vaj mennyibe kerül, és összehasonlítva más, akár kisebb, akár nagyobb kiszerelésű termékekkel, mennyi az egységára 1g-ra, vagy 1 Kg-ra vetítve. Ha a tudatos fogyasztó ezt a pár másodperces tevékenységet elvégzi, nem eshet a "zsugorinfláció" áldozatául.


Ha megnézzük egy hazai üzlet, vagy webáruház felületét - maradva még mindig a vajaknál - azt láthatjuk, hogy mind az üzletek árfeltüntetései, mind a webshopok tájékoztatásai korrektek (szerepel a megnevezés mellett a kiszerelés mérete, az ár mellett pedig a Kg-ra lebontott egységára is):




Ha a fentieket figyelembe vesszük, jól látható, hogy a zsugorinfláció jelensége hiába alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlókat és olyan döntések meghozatalát "provokálja ki" amelyet amúgy nem hoztak volna meg, a gyártó megválaszthatja a termék csomagolásának a méretét.

Mit gondolsz a zsugorinflációról?

  • Engem zavar, szerintem jogsértő.

  • Zavar, de nem találom jogsértőnek.

  • Nem zavar, eddig is sokféle csomagolás volt.



Lehetnek persze esetek, amikor a zsugorinfláció megtévesztésre alkalmas, még a fent idézett jogszabály alapján is. Ilyen, amikor "100-as" papírzsebkendő név alatt a csomagolásban már csak 90 zsebkendőt találunk, vagy ha a korábban említett töltőtömeg, vagy egységár-feltüntetést a gyártó "elfelejti". A fogyasztóknak ugyanakkor fontos figyelniük, hogy ne járjanak rosszul. Elsőre én magam meglepődtem például, amikor év elején Horvátországban egy jelentősen vékonyabb tábla csokit fogtam meg neves, itthon is ismert gyártótól. Felháborodva akartam visszatenni a polcra, amikor rájöttem, hogy talán az év eleji fogyási vágyakat is segítheti a zsugorinfláció.


67 megtekintés0 hozzászólás

Comments


Post: Blog2_Post
bottom of page