Telefonszám: +36 20 506 0305

©2019 by CP Contact Kft.

Adatkezelési tájékoztató

  • Siklósi Máté

Összeférhetetlenségi politika, avagy a közvetítői szabályozás egy újabb eleme.

Frissítve: márc 6

Ami a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályozásokat illeti, mindig van új a nap alatt. A közvetítők felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank egyik legújabb „fegyvere” a – többek között – alkuszokra és egyéb biztosításközvetítőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályozás vizsgálata. Két dolog biztos, az egyik, hogy nem lehet sablon megoldásokkal eljutni a megfelelésig, a másik, hogy ezt a felügyelő szerv komolyan ellenőrzi is.


Az összeférhetetlenség és az érdekkonfliktusok kezelésére vonatkozó előírások már a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény egyes paragrafusaiban is megjelentek, azonban az MNB látókörébe elsősorban az Európai Bizottság 2017/2359. számú rendeletének kihirdetését követően került, mely főként a biztosítási alapú befektetési termékek vonatkozásában fogalmaz meg tájékoztatási és üzletviteli követelményeket.





Az új szabályozások hatására is egyre inkább felügyeleti elvárásként is megfogalmazódik az etikus értékesítés, mint a közvetítőkkel szemben támasztott mindenkori elvárás, melynek alapja az ügyfélérdek előtérbe helyezése. A biztosításközvetítő vonatkozásában a értékesítési tevékenységek eredményéhez nem fűződhet olyan érdek, mely eltér az ügyfél érdekétől vagy az értékesítési tevékenységek eredményét az ügyfél kárára képes befolyásolni. Ez utóbbiak olyan érdekkonfliktus helyzeteket teremthetnek, melyek orvoslására a közvetítőknek már jó előre fel kell készülniük. Az MNB már 2018-ban magas szinten készített elvárásrendszert bemutató előadást.


Ami újdonság, hogy korántsem elég egy néhány oldalas sablon jellegű szabályzatot készíteni, hanem átfogó belső vizsgálatot szükséges tartani, mely kiterjed az összeférhetetlenségi helyzetek feltérképezése, kapcsolódó intézkedések és eljárások meghatározása mellett az értékesítést végző személyekre vonatkozó ösztönzési rendszerek teljes körű áttekintésére is. A 2019-ben meghozott MNB határozatok jellemzői, hogy az ellenőrzött szervezetek rendelkeztek szabályzattal, vagy politikával, ám a felügyelet hiányolta az elemzést, az intézkedéseket az általa megállapított összeférhetetlenségek megszüntetésére. Mindez komoly átgondolást, elemzést jelent a biztosításközvetítő cégek számára, hiszen szemmel láthatóan egy átfogó összeférhetetlenségi politikát kell alkotni ahhoz, hogy a felügyeleti elvárásoknak teljes mértékben megfeleljenek. 4-5 MNB határozat után jól látható, hogy kisebb cégekre pár százezres, vagy milliós, nagyobb cégekre ennél nagyságrendekkel magasabb összegű bírságot is kivetett az ellenőrző szerv. Az biztosan látható, hogy egy alkusz nem kínálhatja versengő biztosítók helyett csupán egynek a termékét.


Ezzel pedig még mindig nem értünk a munkafolyamat végére, hiszen az összeférhetetlenségi politika összeállítását követően folyamatos monitoring, illetve nyilvántartás-vezetési kötelezettség terheli az érintetteket. Az biztos, hogy ez a lépés is az ügyfelek érdekeinek védelmét látja el, ugyanakkor az is látszik, hogy a felügyeleti elvárásoknak való megfeleléshez az értékesítési tevékenységet komplexen kell vizsgálni figyelembe véve akár a tulajdonosi kapcsolatot, az eltérő díjazásokat, juttatásokat vagy éppen az esetleges termékkapcsolások folyamatát is.


A CP Contact Kft. Compliance szolgáltatásai között segíti a pénzügyi szervezeteket abban, hogy hiteles és a jogszabályi háttérnek, felügyeleti elvárásnak is megfelelő összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus politikát alakítsanak ki. A gyakorlatban a munka az alábbiak szerint épülhet fel:


1. Vezetői interjú, elemzés a potenciális összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus esetekről (elsősorban értékesítés, jutalékrendszer, javadalmazás, bónuszok környezetében, illetve tulajdonosi szerkezet, vezetői befolyás, ajándékok környezetében érdemes keresni);


2. Nyilvántartás készítése az 1-es pontban elkészült elemzésre alapozva, konkrét esetekre lebontva;


3. Politika, szabályzat készítése a már az összeférhetetlenség és érdekkonfliktus határait rögzítendő, melyben pontosan kijelölésre kerülnek a folyamatok, felelősök;


4. Elemzés készítése legalább évente, (korábbi érdekkonfliktus vagy összeférhetetlenség azonosítása esetén akár szűkebb időközönként is) mely pontosan rögzíti, hogy milyen okok, körülmények vezettek az összeférhetetlenségekhez, érdekkonfliktusokhoz, illetve, hogy az azonosított probléma (pl.: eltérő jutalékmérték, vagy nagyobb ajándék, esetleg eredménybónusz) ténylegesen okozza-e, vagy milyen mértékben okoz az ügyfélkörnek érdeksérelmet.


5. Vezetői intézkedések elkészítése a feltárt problémák orvoslására. Hatékony, megfelelő időkeret melletti intézkedési terv.


Kérje segítségünket, velünk igazi partnerre lel!

138 megtekintés