Érdekes, longitudinális elemzés arról, hogy a jogszabályok hogyan hatnak a piacra.
Az Európai Unió belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága (IMCO) az őszi ülésszakban két tanulmányt is terítékre vett. Az egyik sorra veszi az összes eddigi fogyasztóvédelmet érintő szabályozást jogi szempontból, a másik pedig azt nézi meg, hogy az egyes rendelkezéseknek milyen gazdasági hatásuk volt. Az utóbbi igazán komplex és érdekfeszítő olvasmány. Rávilágít, hogy a kereskedőként sokszor irritálónak tartott, míg vásárlóként esetleg örömmel üdvözölt direktívák milyen módon csapódtak le a való világban. Az összefoglaló tanulmány – amely korábbi hatástanulmányokra épít – valóban minden aspektust megvizsgál, és nem torzít, nem csak az előnyöket akarja kiemelni. A 2009-es játékbiztonsági rendelkezésekről például egyértelműen leírja, hogy csökkentette az egészségügyi kiadásokat, amelyek a veszélyes játékokkal kapcsolatos sérülésekből eredtek, ugyanakkor jelzi, hogy körülbelül 1200-1300 ember elveszthette az állását a vegyipari szektorban a játékgyártásra vonatkozó előírások szigorítása miatt. Körüljárja, hogy a keményebb előírások megnövelték a cégek gyártási költségeit, és ezzel az olcsó, távol-keleti játékimporthoz képest pillanatnyi hátrányba kerülhettek, ugyanakkor a veszélyes játékok importja is visszaszorult egy idő után. A tanulmány összesen 14 rendelkezés hatásait fejti ki, sok számmal alátámasztva, a RAPEX kiépítésétől kezdve a folyószámla-kezelési költségek összehasonlíthatóságán át a hitelközvetítésre vonatkozó szabályozásig a legkülönfélébb területekről.
Összegyűjti a becsléseket arról is, hogy a frissen elfogadott direktíváktól milyen hatást várnak a törvényhozók. A határokon átnyúló e-kereskedelmet szabályozó 2018 őszén elfogadott csomagtól például felhasználói oldalon 885 000 órányi időmegtakarítást, a kereskedői oldalon akár 50 milliárd eurónyi megtakarítást remélhetnek, ugyanakkor a tagállamok összességében 167 millió euró egyszeri – szabályozási -, valamint 8 millió eurónyi évi állandó kiadással számolhatnak. Az egységes digitális piacra vonatkozó EU-s törvényjavaslatok kapcsán 5,3%-os növekedést vetítenek előre a határon átnyúló kereskedelembe beszálló EU-s vállalkozások számában.
Néhány helyen sajnos hiába várjuk a számokat: nyilvánvaló, hogy a buszos vagy vízi utasjogi szabályozások hatásait sokkal könnyebb felmérni, mint a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok elleni szabályozás gazdasági vagy társadalmi következményeit, de ennek ellenére néhány felmérési adatot – pl. a vásárlói tudatosság növekedésére vonatkozóan - ezeken a részeken is bedobhattak volna.
Elgondolkodtató ugyanakkor a tanulmány elméleti része, ahol az aszimmetrikus információáramlás – és más hátráltató tényezők - piaci növekedésre gyakorolt negatív hatásait mutatja be. Így, rajzon eléggé egyértelmű, hogy az erős fogyasztóvédelmi szempont mennyire fontos abban, hogy a piacon megfelelő verseny és fogyasztói bizalom alakuljon ki.
A végén a tanulmány készítői megfogalmazzák azokat a fogyasztóvédelmi témákat is, amelyekkel az EU-nak a közeljövőben mindenképpen érdemes lenne foglalkoznia. Négy fontos pontot emelnek ki:
1. A tisztázatlan státuszú, „önjelölt” vállalkozókat, akik magánszemélyeknek és cégeknek is bedolgoznak, ám fogyasztóvédelmi felelősségeik, illetve munkaügyi státuszuk a jelenlegi jogszabályok mentén nem értelmezhető.
2. Egyre több az olyan – főleg online – tér, ahol az emberek adnak-vesznek, és a magánszemélyként – és egyben vásárlóként – működő árusokat nehéz megkülönböztetni a „hivatásos” kereskedőktől, így az ember nem tudja, hogy mennyire fogja tudni fogyasztói jogait érvényesíteni, ha a tranzakció balul sül el.
3. A közösségi használatú tárgyak – pl. car sharing – az élet egyre több területén jelennek meg, és nincs egységes, kiforrott gyakorlat arra, hogy minden fél felelősségeit, kötelességeit és jogait tisztán átlássuk.
4. A blockchain technológia sok lehetőséget és veszélyt is rejt magában: a jogalkotóknak adatvédelmi és fogyasztóvédelmi feladatai is lesznek még vele.
Meglátjuk, hogy az EU a fogyasztóvédelmi New Deal kapcsán nekigyűrkőzik-e ezeknek a feladatoknak. A jelenleg zajló jogalkotással kapcsolatos cikkünk itt olvasható.