Kötelező az összeférhetetlenségi elemzés az MNB elvárásai alapján minden biztosításközvetítőnek

Számos alkusz és biztosításközvetítő alkotta meg összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus politikáját vagy szabályzatát, legkésőbb akkor, amikor az MNB egy Karácsony előtti napon minden szereplő dokumentumát bekérte 2 napos határidővel. Sok piaci szereplő van, amely azóta nyugodtan ült a babérjain, holott számos alkalommal jeleztük, hogy a jogszabály alapján az alkuszok átfogó elemzésre is kötelezettek.

Ezt alátámasztotta már az MNB 2022 tavaszán lezárt vizsgálata is, ahol 17 alkuszt vizsgáltak, melyek közül 12 összesen 15 millió forint bírságot. Ebben a vizsgálatban már minden vizsgált alkusznak le kellett adnia átfogó elemzését is.

A jelenlegi, 2023-as első féléves jelentés kapcsán feltett vizsgálati kérdésekben pedig az MNB elvárásként fogalmazta meg az Érdekkonfliktus szabályzat mellett az “Érdekkonfliktus elemzés” beküldését is a Bizottság 2017/2359 Felhatalmazáson alapuló rendelete szerinti 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

A jogszabály idézett cikkelye az alábbiakat tartalmazza:

Az ösztönzők és az ösztönzési rendszerek értékelése

(1) Valamely ösztönző vagy ösztönzési rendszer az ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére káros hatást gyakorlónak minősül, ha jellegéből vagy mértékéből következően a biztosítási értékesítési tevékenységek végzését olyan módon ösztönzi, amely nem felel meg az ügyfél érdekeinek leginkább megfelelő, becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásmóddal kapcsolatos kötelezettségnek.

(2) Annak értékelése céljából, hogy valamely ösztönző vagy ösztönzési rendszer az ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére káros hatást gyakorol-e, a biztosításközvetítőknek és biztosítóknak olyan átfogó elemzést kell végezniük, amely figyelembe veszi az ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére gyakorolt káros hatás kockázatát esetlegesen növelő vagy csökkentő összes releváns tényezőt és a káros hatás kockázatának megelőzése érdekében az értékesítési tevékenységet végző biztosításközvetítő vagy biztosító által megtett valamennyi szervezeti intézkedést.

A biztosításközvetítőknek és biztosítóknak különösen az alábbi kritériumokat kell figyelembe venniük:

a) az ösztönző vagy az ösztönzési rendszer ösztönözhette-e arra a biztosításközvetítőt vagy biztosítót, hogy egy konkrét biztosítási terméket vagy egy konkrét szolgáltatást kínáljon vagy ajánljon az ügyfélnek annak ellenére, hogy a biztosításközvetítő vagy biztosító az ügyfél igényeinek jobban megfelelő, másik biztosítási terméket vagy szolgáltatást is tudna ajánlani;

b) az ösztönző vagy az ösztönzési rendszer kizárólag vagy döntően mennyiségi üzleti szempontokon alapul-e, vagy az figyelembe veszi-e az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelést, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét és az ügyfelek elégedettségét tükröző minőségi szempontokat is;

c) a fizetett vagy kapott ösztönző értéke az adott termék és szolgáltatás értékéhez viszonyítva;

d) az ösztönző fizetésére teljes mértékben vagy főként a biztosítási szerződés megkötésekor vagy a szerződés teljes időtartama alatt kerül-e sor;

e) van-e olyan megfelelő mechanizmus, amely a termék lejárta vagy korai értékesítése, illetve az ügyfél érdekeinek sérelme esetén az ösztönző visszakövetelésére szolgál;

f) van-e bármilyen formájú változó vagy függő küszöbérték, illetőleg olyan értéknövelő mechanizmus, amely az értékesítés volumenén vagy a forgalmi értéken alapuló célszám elérése esetén érvényesül.

Legtöbb ügyfelünk már korábban megrendelte tőlünk ezt és az elvártak szerint évente frissítjük is az elemzését. A jelenlegi tapasztalatok alapján fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a továbbiakban az MNB ezt is kérheti, akár már a következő féléves jelentés után. Javasoljuk, hogy minden alkusz, közvetítő fordítson kiemelt figyelmet az elemzés elkészítésére, elkészíttetésére és annak rendszeres frissítésére is.