2023. tavaszán egyik ügyfelünkkel és az érintett biztosítóval szemben a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezett eljárást egy fogyasztó, akit – állítása szerint – ügyfelünk egyik üzletkötője 1.500.000 Ft-tal megkárosított.
A fogyasztó ügyvédje segítségével kártérítési igényét szerette volna a PBT előtt érvényesíteni. A kártérítési igényt arra alapozták, hogy az eljáró üzletkötő átvételi elismervényen az ALKUSZ pecsétjével ellátva vette át a milliós összeget. Sajnos az összeg az Alkusznál nem jelent meg, ahogy azt a biztosító sem kapta meg, a szerződés nem jött létre a fogyasztó és a biztosító között, a szerződésnek nem volt nyoma a biztosító, vagy az alkusz rendszerében, és kötvényt a fogyasztó sem mutatott fel az eljárás során.
A kártérítési igény jogalapját az Alkusz felé a fogyasztó a polgári törvénykönyv munkavállalóért és megbízottért való felelősségében jelölte meg. A kérdéses alvállalkozó egyéni vállalkozóként a kérdéses időben regiszter szerint ténylegesen az Alkusz alvállalkozója volt, ám már ez előtt az adóhatóság törölte őt az egyéni vállalkozói nyilvántartásból.
Az alvállalkozóval szemben időközben több okból nyomozás indult a rendőrségen csalás bűntettének gyanúja miatt, ám pont a PBT eljárását kezdeményező fogyasztó nem tett feljelentés ismereteink szerint. Az Alkusz nem érezte felelősségét, mivel az alvállalkozóval kötött megbízási szerződése érvénytelen volt annak jogi státuszát érintő problémák miatt, illetve azért sem, mert sem a fogyasztó által kötött alkuszi megbízási szerződés nem jött létre (sem az alkusz nyilvántartásában, sem a fogyasztó iratai között nem került elő), sem az összeg nem érkezett be az Alkuszhoz. A kérdéses időben az Alkusz gyakorlata szerint nem is vehettek volna át üzletkötők pénzösszeget fogyasztóktól díjelőleg vagy más címen.
Válaszlevelünkben a fentiek mellett kértük az eljárás megszüntetését, tekintettel a PBT hatáskörének hiányára, mivel a PBT eljárását csak kötelem alapozhatja meg (mi úgy látjuk, hogy szerződés az Alkusz és a fogyasztó között nem jött létre). Kértük a megszüntetést az elévülés, illetve a kártérítési igény bírósági hatáskörére hivatkozva is.
Felhívtuk az Alkusz figyelmét arra is, hogy a testület csupán 1M Ft követelés alatt tud kötelező határozatot hozni, vagyis az összeg nagysága miatt az eljárás vége csakis ajánlás, egyezség, vagy megszüntetés lehet.
A PBT előtti tárgyaláson mind a biztosító, mind az ügyfél képviselői megjelentek, az Alkuszt mi képviseltük. A PBT azonban az összes dokumentum ismeretében a tárgyalás során hatáskör hiányára hivatkozva elutasította a kérelmet, hiszen a kártérítés megalapozottságának vizsgálata polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
Az ügy tanulsága, hogy a megbízottért, munkatársért való kárfelelősség létezik, azaz a biztosításközvetítőknek számolniuk kell azzal, hogy ha alvállalkozójuk, munkatársuk kárt okoz, vagy akár bűncselekmény útján károsít meg valakit, azért a kár okozóján túl a megbízója, munkáltatója is felel.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a PBT hatásköre nem azonos a polgári bíróságokéval, kártérítés esetén kifejezetten csak a szerződéshez kötődő tapadó kár megítélésében van hatásköre.