• Siklósi Máté

Terítéken az EU új fogyasztóvédelmi elképzelései

Az EU 2019 januárjában több olyan rendelkezéscsomag megalkotásában tett lépéseket, amelyek a belső piac egységes fogyasztóvédelmi szabályozásában komoly intézkedések lehetnek.


Az egyik az online piacterek megtévesztő rangsorolásai, valamint az EU-n belüli termékek piaconként esetlegesen eltérő minősége ellen igyekszik fellépni.

A Belső Piacokért és Fogyasztóvédelemért Felelős Bizottság javaslata alapján az online piactereknek, valamint az árösszehasonlító oldalaknak (pl. Amazon, eBay, AirBnb, Skyscanner) a jövőben tudatniuk kell a fogyasztókat, hogy milyen paraméterek alapján rangsorolják a keresési eredményeket, és hogyan ellenőrzik a fogyasztói termékértékelések valóságtartalmát. A fogyasztóknak mindemellett még a vásárlás előtt világosan tudtára kell adni, hogy pontosan kitől vásárolja meg a terméket vagy a szolgáltatást.

Az uniós képviselők kibővítenék az FTTV „feketelistáját” is az alábbi pontokkal:

  • Megtévesztő gyakorlatnak minősül, ha a termékek és szolgáltatások értékelését hitelesként állítjuk be, annak ellenére, hogy nem győződtünk meg róla – ésszerű kereteken belül – hogy mennyi a valóságtartalmuk.

  • Megtévesztő gyakorlatnak minősül, ha nem tájékoztatjuk a fogyasztókat arról, hogy az általuk kezdeményezett keresések eredményeit egy – direkten vagy indirekten – fizető kereskedő kedvéért marketing célokból módosítjuk, úgy, hogy a kereskedő termékét a keresési paraméterek egy részét mellőzve előre soroljuk.

A szabályozás nem csak az online térben igyekszik majd a rossz gyakorlatokat visszafogni: fellép az EU-n belül egyazon brandként értékesített termékek minőségi ingadozásai ellen is. A képviselők egyértelműsítették, hogy megtévesztő gyakorlatnak minősül a különböző tagállamokban más összetevőjű termékeket ugyanolyan csomagolással, elnevezéssel és címkével árusítani. Az újonnan elfogadott szabályozás kimondja, hogy az ugyanazon márkanév alatt árusított termékek kizárólag akkor térhetnek el egymástól, ha bizonyíthatóan alátámasztható regionális fogyasztói igények, vagy nemzeti szabályozások által előírt helyi alapanyag-felhasználások vagy egyéb előírások ezt indokolják, és ez esetben is kötelező a különbségeket figyelemfelkeltő módon feltüntetni a csomagoláson.

A képviselők szigorítanának a fogyasztóvédelmi büntetési tételeken is: azok a vállalkozások, amelyek legalább három EU-s országban (vagy a forgalmazó székhelyén kívül további két országban) alkalmaznak megtévesztő gyakorlatokat, vagy maximálisan 10 000 0000 eurós büntetést kell befizetniük, vagy az érintett tagállamokban megállapítható – előző pénzügyi évi – forgalmának 4%-át kell leróniuk – attól függően, hogy melyik összeg magasabb.

A javaslatokat a bizottságban 37 igen szavazat – és 2 tartózkodás – mellett fogadták el, és 36 igen szavazattal – 1 nem és 2 tartózkodás mellett – támogatták, hogy az Európai Tanács elé kerüljenek. A szöveget a következő plenáris ülések egyikén tárgyalnia kell az Európai Parlamentnek, és ha zöld utat kap, az Európai Tanács asztalára kerül az ügy.


A másik terület, amely a fogyasztói New Deal keretében került a bizottság látókörébe, a minőségi hibás termékeket érinti. Az Európai Parlament és Európai Tanács előzetes tárgyalásai alapján a direktíva az online és offline kereskedelemre egyaránt érvényes lesz, így ugyanazok a feltételek érvényesülhetnek akkor, ha a fogyasztó egy webáruházban vásárol háztartási gépet, játékot vagy számítógépet, mint amikor személyesen áll a pénztárgépnél egy boltban.

A szabályozás a fogyasztói jogok mellett a garanciális feltételeket, a bizonyítási kötelezettséget, valamint a kereskedők kötelezettségeit is érinti majd:

  • ha egy termék hibás, a fogyasztó (ingyenes) kijavítás és kicserélés közül választhat

  • bizonyos esetekben a fogyasztó azonnali árleszállításra vagy elállásra lesz jogosult: például akkor, ha a minőségi hiba a kijavítás után is fennáll, vagy a kereskedő csak az észszerűen elvárható időn túl tudja a kijavítást megoldani, illetve abban az esetben is, ha a probléma túlságosan súlyosnak bizonyul

  • a felelősséget a kereskedőnek kell viselnie a termék kézhezvételétől számított két éven belül (a tagállamok természetesen ennél hosszabb jótállási időt is engedélyezhetnek, nehogy valahol csökkenteni kelljen az eddig garantált fogyasztói jogokat)

  • a termék kézhezvételétől számított egy vagy két éven belül minőségi kifogás esetén nem a vásárlót terheli majd a bizonyítási kötelezettség (így a bizonyítási teher végig a kereskedőn marad)

A jogszabály jelentősen bővítené a fogyasztói jogokat, hiszen jelenleg több országban is a fogyasztókat terheli a bizonyítási kötelezettség, ha a minőségi kifogás a termék kézhezvételétől számított hat hónapon túl jelentkezik.

Amennyiben az új direktívát elfogadják, a tervek szerint egy vagy akár két évig nem a fogyasztónak kell majd bizonyítania, hogy a minőségi hiba már a termék kézhezvételekor is fennállt.

A tervezett szabályozást még jóvá kell hagynia a tagállamok nagyköveteinek, valamint a Belső Piacokért és Fogyasztóvédelemért Felelős Bizottságnak. A javaslat ezután kerül majd az Európai Parlament, majd az Európai Tanács elé. A plenáris ülésen a fogyasztóvédelmi javaslatot a digitális tartalom direktívával egy csomagban fogja tárgyalni az Európai Parlament.

7 megtekintés

Telefonszám: +36 20 506 0305

©2019 by CP Contact Kft.

Adatkezelési tájékoztató